Szép Macicsalád

Véget ért a nyereményjáték, amit az 1111. bejegyzés alkalmából indítottunk. Sok-sok szebbnél szebb gondolat érkezett, amiket itt most közzé is teszünk. Csilla még fotókat is küldött a macijaikról. Mindenkinek nagyon köszönjük a részvételt. Jó olvasgatást és gyönyörködést!

Murray:

A plüssök és a plüsslelkű emberek között varázslatos összekötő kapocs van és akár szó nélkül is értik és érzik egymást!

Eagleszem:

Keresd meg a magad plüssmaciját és mesélj neki!

Kovaxka:

"Bears sleep by day. At night they stay awake to chase away bad dreams."
Jesse O'Neil
Magyarítanám: A plüssök nappal alszanak, de egész éjjel ébren maradnak, hogy a rossz álmainkat elűzzék.

Maci:

Ha plüssgondolat, akkor plüssöktől kell, hogy származzon, ezért most mi írunk, illetve most én, Maci. Elsősorban szeretnénk megköszönni néhány embernek, hogy életre keltett minket, már általában a plüssöket és úgy először megalkották a plüssmedvét, értitek, illetve néhányan megéreztétek, hogy lelkünk és szívünk meg gondolataink is vannak, csak ezt ugye nem mindenki veszi észre, csak a plüsslelkű emberek. ;) A gondolat lényege pedig az, hogy a sok szeretet, amit adtok nekünk, az energia formájában bennünk lakik, és ha esetleg ti emberek vagytok nehéz helyzetben, azt a sok szeretetet akár energia formájában is vissza tudjuk adni, és át tudunk segíteni benneteket a gondokon, persze csak azért, hogy utána nagy boldog családként együtt tudjunk málnázni az örökkévalóságig. ;)

Amcsika:

ha plüssök, akkor először ti juttok az eszembe (és a macicsapat)! nektek köszönhetem, hogy sokkal jobban odafigyelek a macikákra. ha meglátok egyet, köszönök neki, és azon gondolkozom, hogy mennyire örülnétek neki!
másodszor viszont a kedvenc plüss oroszlánom! sehová nem megyek nélküle, és nem is szabad kimosni! bár már elég zilált állapotban van, de semmi pénzért (vagyis cica kolbászkáért) nem cserélném! ha elutazunk és még anyuci nem vette ki a táskából, addig sírok, és kaparászok, míg elő nem kerül! utána meg jön az önfeledt játszás!
szeretlek titeket plüssök!!!

Amcsi anyucija:

nekem egy kis történet jutott eszembe:
még baba koromban kaptam egy 1méter magas kék plüss cicát. együtt aludtunk, mindenhova jött velem. édesanyám egyszer azt mondta, hogy nem mindig lesz ez így. ha majd serdülni kezdesz, nem biztos, hogy szeretnél együtt aludni "nagycicával". kb 8 éves lehettem, és annyira megérintett, hogy onnantól kezdve minden nap előre bocsánatot kértem nagycicától! 13 éves koromban költözött át a polcra. azóta is megvan, és nagyon szeretem. ha ránézek, eszembe jut, az akkori énem, és ez nagyon jó! köszönöm neki!!! :)

LaceE:

MACI - valami olyan csoda, ami szeretettel van kitömve.

Csilla 1. - Csilla története - Paprika

Édesapám nem lehetett mindig otthon, hiszen dolgozott. Nem voltak játékaim, de ő egyszer hazaállított egy babával. Nem baba babával, hanem egy puha, maciszerű babával. Az egész babára hasonlított, de puha szivaccsal volt kitömve. Szép piros sapkája és kabátkája volt, tarka lábakkal és piros cipőcskével. Kicsit bumfordi volt, de onnantól kezdve ő volt minden titkom tudója. Paprikának hívtam. Minden bánatomat neki sírtam el, nem mentem nélküle sehová. Megnyugtató volt, hogy nagy szemeivel nézett rám, puha volt, jó volt hozzábújni.

Csilla 2. - Katinka története - Pandi

Mindig sok macika, nyuszika, kutyuska, cicuska vette körül. Olyan pici volt és törékeny, némelyik állatka nagyobb volt mint ő. Azoknak az ölébe ült és úgy játszott a többi picivel. Egyszer kapott egy babát, de kidobta, mert nem tetszett neki, ő macista volt. Aztán kapott egy pandamacit és onnantól kezdve ő volt Pandi, aki hűségesen elkísérte mindenhová. A kirándulásokra, a kórházba és most ide, Belgiumba is. Már nagyon lapos, összecsomósodott a pocakjában a tömés, de akkor is ott díszeleg az ágyában és bár sok-sok macit kapott, Pandi akkor is Pandi maradt mindig!

Bár a képen nem látszik, de a tappancsok végei mind elvannak kopva a használattól.

Csilla 3. - Eszti története - Mumma

2 éves koráig nem találta meg a maciját. Esténként diafilmet vetítettünk neki, volt közöttük egy mese, ami a kedvence volt. Sajnos már nem emlékszem a címére, egy kislányról szólt és a macijáról, akit Mummának hívtak. Karácsony előtt egyszer csak odafordult hozzám, hogy ő egy olyan macit szeretne. Az a maci egy régifajta maci volt, nem az az újfajta hiper-szuper puha maci. Már sok-sok éve nem láttam ilyeneket a játékboltok polcain. Nagyon szerettem volna őt megajándékozni, de egyszerűen nem találtam meg sehol Mummát. Karácsony előtt két nappal megint nyakamba vettem a várost munka után és már szomorúan kullogtam a buszhoz, mert nem találtam meg a macit. Sosem voltam egy nagy vásárolgatós, kirakatnézegetős. Akkor viszont már mindent megnéztem. Egy használt ruha bolt előtt mentem el, nem is nagyon néztem be, mert ruhabolt. Aztán két csillogó szempár arra késztetett, hogy visszalépjek a kirakathoz. És igen, ott ült, mosolygott rám Mumma, az igazi. Külföldről hozták, szépen kitisztították, komolyan mondom gyönyörű volt. Megvettem. Nem is tudom, hogy volt-e azon a karácsonyon Esztin kívül, aki annyira boldog volt, mint ő.

Mumma még meg van most is. Kiszakadt a bundácskája, megfoltoztam. Ma is vele alszik Eszti. Összetört már a tömés, lapos a hasa, de azt gondolom, hogy Eszti még most annak a szép macinak látja, ami 16 évvel ezelőtt volt. (Azt meg ugye nem is tudjuk, hogy mennyi idős, mert külföldről hozták!) Azt mondta, hogy sosem fog megválni tőle, még a barátja is féltékeny rá, mert mindig az ágyában van, vele alszik.

A tappancsain jól látszanak  foltok és a behorpadt pocija.

Csilla 4. - Dávid története - Cicu

Még Katinka kapott egyszer egy cicát, mert szerettem volna, ha megszereti és az lesz a "macija". Nem kellett neki valami miatt.

Esztinek is ajánlgattam, de ő sem vonzódott hozzá.

Sok-sok évvel később még mindig ott porosodott a ronggyal kitömött cica a padláson, mikor Dávid megszületett. Nagyon pici volt, amikor először mellé tettem. Ösztönösen odahúzódott mellé, hozzásimult. Hamarosan ha nem volt mellette a cica akkor keserves sírásba tört ki. Teltek a hónapok, Dávid sokkal gyorsabban fejlődött a koránál, hamar elkezdett beszélni. 10 hónaposan rám nézett okos szemecskéivel és boldogan mutatott a cicára, Cicu. Azóta Cicu a Cicu. Már többször kellett ruhát varrnom rá, mert kikopott a használattól, mert mindenhová vitte magával, szó szerint! Aludni, enni, játszani, stb. stb.

Emlékezetes volt az első mosás. Gondolhatod hogy nézett már ki szegény, de mindig kitalált valamit, hogy miért is ne mossam ki. Aztán egyszer egy nagyon meleg napon rábeszéltem, hogy mossuk ki, a melegben hamar megszárad és pár óra múlva újra magához ölelheti Cicut. Na, ott ült a mosógép előtt, mig ki nem vettem. Aztán elkövettem azt a hibát, hogy kicsipeszeltem a fülénél fogva. Szinte sikítva rohant, hogy az Cicunak fáj. Megértette, hogy így szárad meg hamarabb, de ott tartotta a kis kezével, hogy ne lógjon. Aztán meg levette és elszaladt vele. Többször ki kellett raknom még azon a napon száradni. Ezután is mindig csak akkor moshattam ki, ha megígértem, hogy estére megszárad és vele alhat. Egyszer nem sikerült, megbeszéltem az én nagy fiammal, hogy nem baj, de holnapra már megszárad, most hagyjuk a radiátoron. Sűrűn bólogatott, hogy rendben, de éjszaka valamikor beugrott a Cicu az ágyába. :)))

Most is vele alszik, azt mondja, hogy jó lesz még az ő kisfiának is. Nagy langaléta fiam 170 centijével, a maga kis morgós természetével, de olyan édes ilyenkor mint egy kisgyerek. Múltkorában megkérdezte Esztit, hogy nem égő-e, hogy még mindig a Cicuval alszik, de Eszti megnyugtatta, hogy még ő is Mummával alszik, így megnyugodva, összebújva továbbra is együtt alszanak.

Cicu, Dávid épp nagyfiúsított cicája (ilyen ruhát kellett most varrnom neki, mert már "kinőttek a babakorból", Dávidom szerint), sajnos a szeme lekopott a használattól. Ezt mindig újra kell rajzolnom filccel meg a nagy mosolygós szájat, de most ilyen.

Csilla 5. - Barnabás története - Dörmi

Barnusnak mindig mindegy volt, hogy mihez bújik, csak puha legyen. Így aztán volt is rengeteg szőrmókja, de én nagyon szerettem volna, ha neki is van egy olyan barátja mint a testvéreinek.

Gyuszi egyik kiküldetésén Németországban járt. Hazaállított négy macival. Eléggé hasonlítottak Eszti Mummájára, de ezek nem fűrészporral voltak kitömve, hanem puhák voltak. A gyerekek nagyon örültek neki mind, de Barnus kicsit másképp ölelgette pici kezeivel a macit. Mosolyogva szóltam Gyuszinak, hogy nézze csak mi lesz ebből. Később Barnus nézegeti, forgatja a macit, majd magához öleli és becsukott szemmel mormogja, hogy Dörmi. Hát igy került hozzánk Dörmi, aki Barnus barátja lett, a mindene azóta. Mikor kiutaztunk Belgiumba, akkor nem engedte, hogy betegyük a bőröndbe. Nagyon féltem, hogy nehogy elhagyjuk valahol a sok csomag között, de végig szorosan ölelte magához. Biztos a félelmeit így jobban le tudta győzni, hisz vele volt Dörmi!

Ő a legfiatalabb, hiszen még csak kb. 6-7 éves, meg is látszik rajta, hogy még jól tartja magát! :)))

Még egy valamit elfelejtettem megírni Dörmivel kapcsolatban és ez azért fontos! Gyuszi mikor hazaért vele, akkor Barnus kérdezte, hogy honnan van ez a gyönyörű maci? Gyuszi azt találta mondani, hogy a németországi erdőben kószált, megkérte, hogy ugyan jöjjön már el Barnushoz, és a maci örömmel jött. Barnus évekig azt mesélte mindenkinek, hogy Apuci ezt a macit a német erdőben fogta neki.

Most pedig jöjjön a sorsolás eredménye.

A nyertes pedig nem más, mint

Murray

Ő, illetve Mamija kapja az 5$-os nyereményt, amit egy általa választott scrapbook shopban beválthat.

Azért a többiek se szomorkodjanak, mert minden résztvevő lehetőség kap, hogy elküldjön nekünk egy vagy több fotót, amiből Ancika gyönyörű scrapbook oldalt varázsol neki.

Mindenkinek sok-sok macis és plüssös örömet kívánunk és várjuk a fotókat!